Baptisták: A Vallásszabadság bajnokai

“… ti, testvéreim szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak.”
Galata 5:13

Az ismert baptista lelkipásztor, George W. Truett (1867-1944) egy, a baptisták és a vallásszabadság témájáról szóló prédikációjában George Bancroft amerikai történészt idézte: “A lelkiismereti szabadság, a gondolat korlátlan szabadsága a kezdetek kezdetétől fogva a baptisták trófeája volt.”

Truett John Locke angol filozófus következő mondását is idézte: “A baptisták vetették fel elsőként az abszolút szabadság, az igazságos és valódi szabadság, az egyenlő és részrehajlás nélküli szabadság elvét.”

Küzdelem a vallásszabadságért

A helyzet az, hogy a baptisták hosszú idő óta a vallásszabadságért folyó küzdelem élharcosai közé tartoznak, ezért nagy árat is fizetve. Valójában a vallásszabadság rendkívül ritka és mindég is az volt. A keresztyén mozgalom elején, az állam keményen üldözte a keresztyéneket. A vallásszabadság gyakorlatilag nem létezett végig a középkorban és a protestáns reformáció idején, mivel a római katolikusok és a protestáns egyházak egyaránt a hatóságokat hívták segítségül azok üldözésére, akik tanaikkal nem értettek egyet.

Angliában, Thomas Helwys (c.1556- 1616) – akiről azt tartják, hogy ő volt angol földön az első baptista lelkipásztor – vette magának a bátorságot ahhoz, hogy megkérdőjelezze a király jogát ahhoz, hogy vallási ügyekben pontifikáljon. Helwys 1612-ben egy füzetet írt „A gonoszság misztériuma” (The Mystery of Iniquity) címmel, melynek egy általa dedikált példányát megküldte I. Jakab királynak a következő személyes üzenettel: „A király nem Isten, hanem halandó ember, ezért nincs hatalma alattvalói halhatatlan lelke felett, hogy számukra törvényeket és rendelkezéseket írjon elő, valamint lelki urakat rendeljen föléjük”.

Helwyst a vallásszabadságra vonatkozó baptista meggyőződésének bátor kinyilvánítása miatt I. Jakab király börtönbe vettette. Ott is halt meg, nemcsak a baptisták, hanem minden ember vallásszabadságának ügyéért. Sokan mások is szenvedtek ezért az ügyért. John Bunyan (1628- 1688), a Zarándok Útja szerzője, például sok évet töltött egy angliai börtönben, mivel baptista lelkipásztorként nem volt hajlandó elfogadni a vallásszabadság korlátozását.

Amerikában, Roger Williams-et (1603-1683) üldözték a vallásszabadsággal kapcsolatos nézetei miatt. 1636 januárjában elmenekült Massachusetts államból és indián barátainál talált menedéket. Tavasszal aztán a Rhode Island szigeten létesített egy telepet, ahol garantálták minden állampolgárnak a lelkiismereti szabadságot. Ő alapított elsőként baptista gyülekezetet a nyugati féltekén.

A vallásszabadság azonban fehér holló volt egész Új Világ szerte. A baptisták akciókat szerveztek a keleti part különböző részein a vallásszabadság megvalósítása érdekében. A baptistákat nyilvánosan megkorbácsolták, börtönbe vetették és megbírságolták a hatóság képviselői, továbbá az álláspontjukkal szemben ellenszenvet érző egyszerű emberek is megverték és kigúnyolták őket.

Végül azonban – az olyan vezetők erőfeszítéseinek köszönhetően, mint a New England állambeli Isaac Backus (1724-1806) és a Virginia állambeli John Leland (1754-1841) – a baptista hang, melyhez mások is csatlakoztak, meghallgatásra talált. Leland-ról például feljegyezték, hogy találkozott James Madison-nal [az Egyesült Államok alapító atyja – ford.] egy tölgyfa alatt a virginiai Orange Megyében és ígéretet kapott Madisontól arra nézve, hogy utóbbi erőfeszítéseket tesz az új Alkotmány egy olyan értelmű Kiegészítésének elfogadtatására, amely biztosítja a vallásszabadságot. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányából eredetileg hiányzott a vallásszabadság garanciája, de ezt Madison vezetése alatt utólag belevették egy kiegészítéssel. Így az USA lett a világtörténelem első országa, amely minden állampolgára számára biztosítja a teljes vallásszabadságot.

A vallásszabadság alapjai

Miért voltak a baptisták készek oly nagy árat fizetni a vallásszabadságért? Miért nem elégedtek meg azzal, hogy pusztán megtűrjék őket, hanem ehelyett a vallásszabadságért kampányoltak nem csupán maguk, hanem minden ember számára? Erre a kérdésre a választ a keresztyén hit jellegére vonatkozó alapvető baptista hitelvekben találjuk.

A baptisták vallásszabadság melletti elkötelezettsége szorosan kapcsolódik más bibliai igazságokhoz, melyek együtt alkotják a baptista hitelvek és gyakorlatok összképét. A szabadság ezek szerves részét képezi.

• Szabadság Krisztus követésére. A Biblia arról tudósít, hogy Jézus, mint Úr arra hívja az embereket, hogy kövessék őt (Máté 7:21-27, 16:24-25). Ennek a Krisztus-követésnek azonban önkéntesnek kell lennie, sohasem szabad azt kikényszeríteni. Emellett az embereknek maguknak szabadoknak kell lenniük Krisztus követésére anélkül, hogy ebben bármiféle állami vagy egyházi hatóság gátolná őket. A Krisztusban való üdvösség úgy nyerhető el, ha valaki hit által elfogadja Isten kegyelmi ajándékát, Fiát, Jézus Krisztust (Efezus 2:8-10). Soha és semmilyen formában nem szabad ezért korlátozni ezen örömhír hirdetésének, meghallásának és elfogadásának szabadságát.

• Szabadság a Biblia olvasására és értelmezésére. A Biblia a fő tekintély a hitelvek és azok gyakorlásának vonatkozásában. A baptisták határozott álláspontja, hogy mindenki, aki hit által befogadja Krisztust, hívő pappá válik, aki Istentől kapott kompetenciával rendelkezik a Biblia megértésére és alkalmazására a Szentlélek vezetésének segítségével. Sem egyháznak, sem állami hatóságnak nem szabad akadályoznia a Biblia tanulmányozását vagy előírnia, hogy mi a Biblia tanítása. Minden embernek szabadnak kell lennie arra, hogy ezt saját számára megtegye és megállapítsa.

• Szabadság a megkeresztelkedésre. A baptisták ragaszkodnak ahhoz, hogy csak azok részesüljenek a keresztségben, akik önként vállalják a Krisztusba vetett hitet (Róma 6:3-5, Kolossé 2:12). A keresztséget senkire sem szabad ráerőltetni. Ugyanakkor senkit sem szabad abban megakadályozni, hogy a keresztség mellett döntsön.

• A gyülekezetválasztás és –támogatás szabadsága. A Biblia azt tanítja, hogy a gyülekezet a Krisztusban hívő, megkereszteltek önkéntes alapú közössége, akik önként támogatják a gyülekezet szolgálatát (ApCsel 2:47, 2Korinthus 9:7). A baptisták ezért élesen ellenzik az állam által támogatott gyülekezet/egyház koncepcióját vagy adópénzek használatát egy gyülekezet/egyház szolgálatának finanszírozására.

• A gyülekezet vezetésének szabadsága. Krisztusban és a Szentlélek által, a hívő papok kompetensek az önigazgatásra egy autonóm gyülekezet keretén belül (ApCsel 6:1-6, 13:1-3, 1Korinthus 5:1-13). Ezért szabadoknak kell lenniük ennek gyakorlásában, mentesen bármiféle egyházi vagy hatósági irányítástól vagy ellenőrzéstől, kivéve, ha az utóbbi közegészségügyi vagy közbiztonsági célokat érint.

• A bizonyságtétel és a szociális segítségnyújtás szabadsága. A baptisták meggyőződése szerint a hívő papok felelőssége az evangéliumot embertársaikkal megosztani és szolgálni nekik Krisztus nevében. A baptisták ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy az embereknek szabadoknak kell lenniük arra, hogy evangélizáljanak és segítséget nyújtsanak mindenféle hatósági beavatkozás nélkül (ApCsel 5:29-42).

A vallásszabadság alkalmazása

A múltban a baptisták nagy árat fizettek a minden emberre kiterjedő vallásszabadságért. Mit kell a baptistáknak tenniük ma ezzel az értékes örökséggel?

• Óvjuk a vallásszabadságot! Szakadatlan éberség az ára a szabadság minden formájának – beleértve a vallásszabadságot is. Egy vagy két nemzedék hanyagsága elegendő annak elvesztésére, amit sok nemzedék nyert meg nagy áldozatok árán.

• Folytassuk a vallásszabadság megvalósulására irányuló küzdelmet! A világon még nagyon sokan élnek olyan országokban, ahol nincs vallásszabadság, ahol továbbra is létezik vallásos és állami hatóságok általi üldözés.

• Felelősségteljesen éljünk a vallásszabadsággal! Gyakoroljuk a vallásszabadságunkat azáltal, hogy gondosan tanulmányozzuk a Bibliát, támogató tagjai vagyunk egy gyülekezetnek, megosztjuk az evangéliumot másokkal és Jézus tanítása szerint élünk.

• Védjük meg az állam és egyház szétválasztását! A vallásszabadság egyik következménye az, hogy az államhatóság és a vallási szervezetek között baráti elkülönülés van. A baptisták ennek a koncepciónak a bajnokai voltak a múltban, és továbbra is annak kell maradniuk.

• Használjuk a szabadságot mások javára! Pál ezt írja: “… ti testvéreim, szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak” (Galata 5:13). Ezért tehát nem szabad önző módon élnünk a szabadságunkkal, hanem szolgáljunk a szükségben levő embereknek szerte a világon.

Összefoglalás

A baptisták sok veszedelem és óriási áldozatok árán szerezték meg a vallásszabadságot emberek sokaságának nemzedékünkben. Most az a feladatunk, mai baptistáknak, hogy megőrizzük ezt a drága örökséget az utánunk jövő nemzedékek számára.

“Lehetetlen a baptistákat meghatározni anélkül az odaszántság nélkül, amellyel a teljes vallásszabadság elve iránt viseltetnek.”
William R. Estep
Why Baptists?