Baptisták és az evangélium alkalmazása
“… Mit kíván tőled az Úr? Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.”
Mikeás 6:8
A baptisták szerint minden keresztyén feladata egyrészt az evangéliumot megosztani másokkal, másrészt alkalmazni azt az élet minden területén. Billy Graham baptista evangélista a következőket írta: “Nekünk, keresztyéneknek két feladatunk van. Az egyik Jézus Krisztus evangéliumának a hirdetése, mivel ez az egyedüli válasz az ember legalapvetőbb szükségeire. A másik pedig a tőlünk telhető legjobban alkalmazni a keresztyén hit elveit a körülöttünk levő társadalmi körülményekre.”
A keresztyén hit elveinek a társadalmi körülményekre történő alkalmazása egyrészt segítő szolgálatot, másrészt a társadalom megváltoztatására irányuló aktivitást foglal magában. Ez a kétféle tevékenység – noha kapcsolódik egymáshoz – mégis különbözik egymástól. A segítő szolgálat célja gyógyítani az emberek spirituális, testi, mentális és érzelmi sebeit. A társadalmi aktivitás célkeresztjében a sebeket okozó társadalmi környezet javítása áll. A segítő szolgálat fókuszában a kijavítás áll, míg a társadalmi aktivitás megelőző jellegű. Például az éhhalál küszöbén állók étkeztetése a segítő szolgálat egyik formája. Az éhezés okainak megszüntetésére irányuló tevékenység viszont egy fajta társadalmi aktivizmus.
Az evangélium alkalmazásának alapjai
A baptistáknak a világunkban fellelhető rossz megszűntetésére irányuló erőfeszítései olyan alapvető baptista hitelveken alapulnak, mint például Krisztus úr volta, illetve a Biblia tekintélye.
Az a tény, hogy Krisztus Úr, arra sarkall bennünket, hogy szeretet és igazság által fémjelzett társadalmi berendezkedést hozzunk létre. Jézus mindeneknek az ura (János 1:3, Filippi 2:9-11). Arra szólított fel, hogy ne csupán valljuk őt úrnak (János 13:13), hanem aszerint is járjunk el (Lukács 6:46). Az egész teremtettség Ura azt kívánja, hogy az ő tanítása szerint éljünk és példáját kövessük (Máté 7:21-27).
Jézus azt tanította, hogy a Nagy Parancsolat Istent és embertársainkat szeretni; ez ad útmutatást arra nézve, hogy hogyan éljünk keresztyéni életet és hogyan alkalmazzuk az evangéliumot az élet minden területén (Máté 22:36-40). Amikor Jézus nyilvános munkásságának elkezdését bejelentette, jelezte, hogy az az élet minden területére ki fog terjedni (Lukács 4:18-19). Jézus tanításában foglalkozik a társadalom intézményeire – pl. család vagy államigazgatás – vonatkozó konkrét kérdésekkel (Máté 19:3-12, 22:15-22). Jézus példát mutatott az áldozattal járó szolgálat területén és tanítványainak megparancsolta, hogy vegyék fel a keresztet és kövessék őt (Máté 16:24).
Isten a Bibliában mércét állított fel az emberi élet minden területe számára – az egyének, a családok, a gyülekezetek, a gazdasági élet és a kormányok számára egyaránt – és arra szólítja fel az embereket: törekedjenek arra, hogy életük, cselekedeteik megüssék ezeket a mércéket.
Az Ószövetség feljegyzései tartalmazzák Istennek a társadalmi intézményekre vonatkozó akaratát. A próféták elítélték a kapzsiságot és az igazságtalanságot, mivel ezek szembe mennek Isten akaratával. A próféták rámutattak Isten azokkal szembeni messzemenő nemtetszésére, akik megrontották a társadalmat, elnyomták a szegényeket, igazságtalan háborúkat vívtak és figyelmen kívül hagyták a gyámoltalanok állapotát. A sérelmek radikális kiirtása és a méltányosság uralomra juttatása mellett szálltak síkra (Jeremiás 5:25-29, Hóseás 6:6, Ámósz 5:21-24, Mikeás 6:6-8). Saját személyükben példaképét adták a „hívők próféta voltának” és a „hívők papságának”.
Az Újszövetségi leírásokban arról olvashatunk, hogy az első gyülekezetekben lévő keresztyének nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy Isten akarata az igazságos, emberséges és erkölcsös társadalmi rend. Egy olyan világban, melyben sok volt a korrupt állami tisztviselő, az egyházvezetők Isten azon mércéjét tárták az emberek elé, mely szerint a hatóság embereinek a polgárok javát kell szolgálniuk (Róma 13:1-7). Egy olyan korban, melyben sok emberrel – mint például a nőkkel és rabszolgákkal – alacsonyabb rendűként bántak, a keresztyén vezetők úgy nyilatkoztak, hogy Krisztusban minden ember egyenlő (Galata 3:28). Az egyházvezetők elítélték azt az általános hozzáállást, amely a gazdagokat előtérbe helyezte és a szegényeket figyelmen kívül hagyta (Jakab 2:1-9).
Az evangélium alkalmazásának módszerei
A baptisták számos módszert alkalmaznak az evangéliumnak az élet valamennyi területén történő alkalmazására. Ezek közül némelyek az olyan alapvető társadalmi intézmények megerősítését célozzák meg, mint a családi élet, az üzleti élet és az államigazgatás. Mások az olyan társadalmi sérelmek kiküszöbölését tűzik célul, mint az igazságtalanság, korrupció vagy erkölcstelenség.
Az egyes baptista emberek azzal erősítik a társadalmi rendet, hogy a Biblia tanítása szerint élik mindennapi életüket a családjukban, a munkahelyen, a politikában, a gyülekezetben és a pihenésben, valamint részt vesznek olyan erőfeszítésekben, amelyek az ezen területeken mutatkozó káros körülmények megváltoztatására irányulnak. A baptista gyülekezetek, gyülekezeti társulások és szövetségek különféle szervezett módokon törekednek egy igazságosabb és emberségesebb társadalmi rend kialakítására.
A baptisták meg vannak győződve arról, hogy a hiteles evangélizálás a hozzá társuló tanítványozással együtt pozitív változásokhoz vezet a társadalomban. A társadalom megváltoztatására irányuló közvetlen tevékenység önmagában nem azonos az evangélizálással. A megtéréseket eredményező evangélizálás ugyanakkor azt a vágyat ébresztheti fel az emberekben, hogy segítsenek javítani mások életkörülményein. A hiteles evangélizálás a hozzá társuló tanítványozással együtt megváltoztatja emberek életét, és ezek a megváltozott életek segítenek jobbá tenni a világot.
A baptisták prédikálása, tanítása és írásai a társadalmi életnek a Bibliában található normáit helyezik előtérbe, támadják a káros és sérelmes gyakorlatokat, és bátorítóan hatnak a pozitív társadalmi változásokért küzdő egyénekre és szervezetekre. A baptista igehirdetők szüntelenül hirdetik a Bibliának a világ állapota megváltoztatására vonatkozó tanítását. Baptista szerzők sok könyvet írtak arról, hogy az evangéliumot alkalmazni kell az élet minden területén.
A társadalmi változások elérése érdekében a baptisták élnek a bojkott és a nyilvános tüntetések eszközével is. Indulnak választásokon különféle választott tisztségek elnyerése céljából és arra buzdítják az embereket, hogy szavazzanak a választásokon. Lobbiznak a kormányzati tisztségviselőknél annak érdekében, hogy utóbbiak konstruktívan kezeljék a társadalmat sújtó olyan problémákat, mint például a környezetszennyezés, pornográfia, szegénység, éhezés és rasszizmus. Csatlakoznak más felekezetekhez konkrét társadalmi problémák – mint például a gyermekek bántalmazása, az élet szentségének mellőzése, iszákosság és a vallásszabadság hiánya – orvosolására specializálódott szervezetek létrehozásában.
Esetenként a baptisták fegyveres konfliktusban is részt vettek egy igazságosabb társadalom létrehozása érdekében, mint például az amerikai polgárháborúban. A baptisták tevékenysége azonban általában békés, mint például a vallásszabadságért vagy a faji diszkrimináció ellen folytatott polgári engedetlenségi mozgalmakban való részvétel.
Az evangélium alkalmazásának útjában álló akadályok
Az evangélium tanításának a társadalmi berendezkedésre történő alkalmazása sok problémába ütközik. Amikor egyes emberek, gyülekezetek és más baptista szervezetek törekednek engedelmeskedni Jézus azon parancsának, hogy legyenek só és világosság (Máté 5:13-14), gyakran találkoznak elutasítással és ellenségeskedéssel. Az evangélium alkalmazásához gyakran rendkívüli bátorság szükséges.
Az evangélium alkalmazása azért is ütközhet nehézségekbe, mert elég gyakran nincs egyetértés azt illetően, hogy mely problémákkal kell szembeszállni. A nézeteltérések további forrása lehet az a kérdés, hogy milyen módszerek kerüljenek alkalmazásra egy-egy konkrét probléma kezelése során.
Egyesek azt is megkérdőjelezik, hogy helyes-e egyáltalán próbálkozni a társadalmi bajok orvoslásával. Az ilyesfajta kételyek akadályokat gördíthetnek az evangéliumnak az élet minden területén történő alkalmazása útjába.
Az apátiának és a közömbösségnek óriási szerep jut az evangélium hatékony alkalmazásának meghiúsításában. Sokan vannak sajnos, akik inkább másokra hagyják az igazság és igazságosság világunkban történő megteremtésének nehéz feladatát.
A baptisták különféle módon igyekeznek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal. Arra buzdítják az embereket, hogy kérjék a Szentlélek felhatalmazását, erejét és vezetését a tekintetben, hogy mely társadalmi problémákkal foglalkozzanak, és milyen módszereket alkalmazzanak. Buzdítják a gyülekezeteket arra, hogy világosan tanítsák azt, amit a Biblia mond az evangélium alkalmazásáról. Felekezeti szervezeteket hoznak létre a társadalmi problémák kezelésére. Együttműködnek más felekezetekkel a társadalomban levő gonoszság leküzdésére.
Összefoglalás
Az egyes baptisták, baptista gyülekezetek és egyéb szervezetek törekednek az Úr Jézus Krisztus evangéliumának az élet minden területén történő alkalmazására. A baptisták tevékenyek az evangélizálásban és a szociális munkában, ugyanakkor egy igazságosabb és emberségesebb társadalom létrehozására irányuló konkrét akciókba is bekapcsolódnak. Ennek készek megfizetni az árát is, mivel reménységük szerint a világ jobbá tehető, és meg vannak győződve arról, hogy ez Krisztus tanítása, továbbá a bennük élő Krisztus is erre sarkallja őket (Galata 2:20).
“Keresztyén állampolgárokként semmi jogunk sincs elégedettnek lennünk társadalmi berendezkedésünkkel, mindaddig, amíg Krisztus elvei nem érvényesülnek minden ember számára.”
Billy Graham
World Aflame, 187. o.