Jézus Úr

„Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére”
Filippi 2:11

Az „úr” szó több különböző jelentéssel bír, és számos definíciója létezik. Mi, keresztyének azonban azért valljuk Jézus Krisztust Úrnak, mert neki tartozunk teljes hűséggel, szeretetteljes szolgálattal és hűséges engedelmességgel, azért, aki, és azért, amit értünk tett.

Valamennyi keresztyén csoport vallja azt az igazságot, hogy Jézus Úr, de mi baptisták külön hangsúlyt helyezünk erre az igazságra. A baptisták meggyőződése az, hogy Jézus az élet kizárólagos Ura. Nem fogadják el, hogy bármely ember vagy intézmény úr legyen az egyes keresztyén vagy a gyülekezetek felett. A baptisták – az első keresztyénekhez hasonlóan – ezen meggyőződésük miatt üldöztetést szenvedtek el úgy polgári, mint vallási hatóságok részéről.

Miért fontos a baptisták elköteleződése Jézus Úr volta iránt?

Miért ragaszkodnak a baptisták olyan erősen ahhoz, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr? Erre az álláspontra több olyan alapvető hitelvünk alapján helyezkedünk, mint például:

(1) A Biblia azt tanítja, hogy Krisztus Úr, és a baptisták a Bibliát tekintik hitelveik és életvitelük kizárólagos írásos tekintélyének és forrásának.

(2) A lélek kompetenciájáról szóló bibliai tanítás megköveteli, hogy egyetlen keresztyén se hajoljon meg semmilyen más végső tekintély előtt Istenen kívül, aki Atya, Fiú, Szentlélek.

(3) A lélek kompetenciájának bibliai hangsúlyozása Krisztus Úr voltából következik.

(4) Az újszövetségi gyülekezeti modell alapja Krisztus Úr volta. Egyedül ő az egyház feje.

A Biblia azt tanítja, hogy Krisztus Úr

A Biblia számos érvet sorakoztat fel annak alátámasztására, hogy Jézus mindenek Ura. Ő Isten, a Szentháromság egyik személye. Jézus ezt mondta magáról: „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10:30). A Biblia a következőt állítja Jézusról: „…benne lakik az istenség egész teljessége testileg” (Kolossé 2:9).

Jézus a kereszten meghalt a világ bűneiért, és így méltó minden, egy úrnak kijáró dicséretre és tisztességre. „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő, és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!” (Jelenések 5:12)

Jézus feltámadt a halálból, és ezzel jelezte, hogy hatalma van még a halál felett is. Amikor találkozunk a feltámadt Krisztussal, akkor mi is úgy kiáltunk fel, mint a tanítványok közül Tamás: „Én Uram és én Istenem!” (János 20:28)

Jézus felment a Mennybe, ott ül az Atyaisten jobbján és közbenjár értünk. Majd pedig újra eljön, hogy új eget és földet hozzon. Egy ilyen Személy előtt megrendült tisztelettel és csodálattal hódolunk, és azt mondjuk: „Jöjj Uram Jézus!” (Jelenések 22:20).

Krisztus uralmának nagysága

A Biblia többféle módon írja le, hogy kire és mire terjed ki Krisztus uralma. A Biblia azt állítja, hogy Jézus Úr az egész teremtett világ felett: „…hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére” (Filippi 2:10–11).

A Biblia azt tanítja, hogy Jézus minden egyes ember ura. Sokan tagadják ezt, illetve nem számolnak ezzel, de a keresztyének számára Krisztus Úr volta központi tényező. Számukra a keresztyén élet azzal kezdődik, hogy elismerik Jézust uruknak: „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz” (Róma 10:9).

A Biblia nyomatékkal állítja, hogy Jézus a gyülekezet Ura. Jézus ezt mondta: „…építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta” (Máté 16:18). Pál pedig a következőket írja Jézusról: „[Isten] mindent az ő lába alá vetett, és őt tette mindenek felett az egyház fejévé. Ez az ő teste…” (Efezus 1:22–23).

Krisztus Úr volta és a lélek kompetenciája

A Biblia azt tanítja, hogy Krisztus uralma közvetlen. Egyetlen embernek vagy intézménynek sem szabad elbitorolnia Jézus Krisztusnak a keresztyén ember feletti hatalmát. Az emberek természetesen nyerhetnek jó rálátásokat, felismeréseket másoktól, de egyedül Jézus Krisztusé a végső tekintély a keresztyén számára.

A Jézus követésére történő elhívás feltételezi a hívő ember azon képességét, hogy tanítványként felismerje és kövesse Urának, Jézus Krisztusnak az akaratát. A lélek kompetenciájára vonatkozó bibliai tanítás arra mutat rá, hogy minden ember rendelkezik Istentől kapott képességgel ahhoz, hogy megismerje és megcselekedje Isten akaratát. Az emberek nem bábok. Teremtőjük felruházta őket a döntés szabadságával és az azzal járó felelősséggel.

A baptisták mindig is ellen álltak annak, hogy egyes egyének, kormányzati tisztségviselők és vallási szervezetek akarják előírni, mi Isten akarata követői számára. A baptisták ragaszkodnak ahhoz, hogy minden egyes ember rendelkezik azzal a képességgel – és az ezzel járó felelősséggel – mellyel megismerheti és követheti Urának, Jézusnak az akaratát. Ahogyan az első tanítványok mondták: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek” (ApCsel 5:29).

A vallásszabadság Krisztus Úr voltának kötelező érvényű következménye

Krisztus Úr voltából következik az, hogy lelki és vallási kérdésekben az egyes embernek és a gyülekezeteknek menteseknek kell lenniük mindenféle kényszertől, akár a hatóságok akár vallási szervezetek részéről. A baptisták mindig is szembeszálltak az ilyen jellegű kényszerítésre irányuló próbálkozásokkal azt mondván, hogy egyedül Jézus az Úr. Ezért a kiállásukért a baptistáknak gyakran nagy árat kellett fizetniük.

Például az 1600-as évek elején, Angliában I. Jakab király az állította magáról, hogy amellett, hogy ő az ország uralkodója, egyben ő az Anglikán Egyház feje is. Azt követelte, hogy valamennyi gyülekezet alkalmazkodjék az ő akaratához. Egy bizonyos Thomas Helwys nevű baptista lelkipásztor könyvet írt a következő címmel: Short Declaration of the Mystery of Iniquity [Rövid nyilatkozat a Gonoszság titkáról]. Ebben kifejtette, hogy a királynak nem áll jogában előírni azt, hogy egyes emberek illetve gyülekezetek miben higgyenek.

Helwys könyve egy példányát elküldte Jakab királynak, melybe beleírta a következőt: „A király halandó ember, nem Isten, ezért nincs hatalma alattvalóinak halhatatlan lelke felett, nincs hatalma arra, hogy lelkükre vonatkozóan törvényeket és rendeleteket hozzon, és lelki urakat állítson föléjük.” E bibliai igazság kinyilatkoztatásáért a király a lelkipásztort börtönbe vettette. Ott is halt meg, mert Jézuson kívül senkit nem volt hajlandó elismerni a gyülekezetek Urának.

Krisztus Úr volta és az újszövetségi gyülekezet egymástól elválaszthatatlanok

Mit jelent az egyes keresztyének, illetve a belőlük álló gyülekezetek számára az, hogy Krisztus az Uruk? Egyrészről azt jelenti, Uruknak kell vallaniuk Krisztust. A gyülekezet Krisztusé, nem az övék. Krisztus a gyülekezet feje, nem ők. Nekik nem szabad uralkodniuk a gyülekezet felett, ez Krisztus tiszte.

Ezen felül a gyülekezet minden egyes tagjának tudatában kell lennie annak, hogy Krisztus uralma alatt lehetősége és felelőssége döntéseket hozni a gyülekezetet érintő ügyekben. Ez az újszövetségi gyülekezetmodell. Emberek döntenek annak a gyülekezetnek a dolgairól, melynek tagjai olyan kérdésekben, mint például: kik legyenek a gyülekezet diakónusai, lelkésze(i), hogyan és mire költsék a gyülekezet bevételét képező adományokat, tizedet, milyen épületben tartsák összejöveteleiket. Ugyanakkor minden ilyen döntést annak fényében kell meghozniuk, hogy Jézus a gyülekezet Ura.

Emellett, Krisztus testének minden egyes tagja felelős a gyülekezet döntéseiért. Az újszövetségi gyülekezetben nem létezik hierarchia. Sem a lelkipásztor, sem a diakónusok bizottsága illetve más egyén vagy csoport sem uralkodhat a gyülekezet felett (1Péter 5:3). Egyedül Jézus az Úr úgy az egyes személyek, mint a gyülekezet egésze felett. A gyülekezet tagjainak – egy szeretetteljes közösség részeként – imádság és tiszteletteljes tanácskozás útján kell keresniük és megtalálniuk Krisztus szándékát.

Összefoglalás

Krisztus Úr volta egy sarkalatos keresztyén hitelvi tétel. A baptisták számára kiváltképpen fontos és kapcsolódik más kulcsfontosságú baptista hitelvekhez, mint például a Biblia tekintélye, a lélek kompetenciája, a vallásszabadság valamint az, hogy milyen is legyen egy – az újszövetségi gyülekezetek mintájára felépült – gyülekezet.