Üdvösség egyedül kegyelemből, hit által
Baráti beszélgetések, filmek, tévéműsorok, képregények mind arra utalnak, hogy az üdvösséggel kapcsolatos általános felfogás nagyjából a következőképpen néz ki: Mikor egy ember meghal, Isten mérlegre teszi jó és rossz cselekedeteit. Ha a jó cselekedetek vannak túlsúlyban, az illető a mennybe jut, ám ha a rossz cselekedetek irányába billen a mérleg, akkor a pokolba. (Egyes verzióknál a pokol szóba sem kerül.) Másként fogalmazva: az emberi erőfeszítések és cselekedetek kövezik ki a mennybe vagy a pokolba vezető utat.
A Biblia egészen más képet fest az üdvösségről. A Biblia egyértelműen állítja, hogy minden ember vétkezett (Róma 3:23), és a bűn büntetése az örök halál. Isten azonban kegyelméből lehetőséget teremtett arra, hogy az ember bocsánatot nyerjen bűnére, elkerülje a poklot és a mennybe jusson. Ez a lehetőség pedig az Isten Fiába, Jézus Krisztusba vetett hit (Róma 6:23).
Az üdvösség a Biblia szerint kizárólag kegyelemből van hit által, nem pedig emberi erőfeszítés vagy cselekedetek eredményeként (Efezus 2:8–9). Miközben nem tagadják a jó cselekedetek értékét, a baptisták történelmük során végig azt hirdették, hogy az üdvösség kizárólag kegyelemből van hit által.
Üdvösség kizárólag kegyelemből, hit által
A baptisták hiszik, hogy minden ember a bűnt, vagyis az Isten iránti engedetlenséget választotta. A bűn következménye az örök halál. Senki sem képes saját erőfeszítései segítségével kikecmeregni ebből a pácból. Isten az, aki – az ember iránti szeretetétől indíttatva – kínálja az üdvösséget (János 3:16).
Az üdvösség Isten ajándéka, amely Fiába, az Úr Jézus Krisztusba vetett hit által nyerhető el. Jézus élete és kereszthalála által utat kínál az örök halálból az örök életbe. Ez az út Isten kegyelmének kifejeződése, és ezen az úton csak hit által lehet járni (Róma 5:1–2).
Noha a Biblia különböző szóképekkel fejezi ki azt, hogy Jézus hogyan adja az üdvösséget az elveszett emberiségnek, az üzenet mindegyik esetben egyértelmű: az üdvösség kizárólag Jézus Krisztusba, mint Úrba és Megváltóba vetett hit által nyerhető el. Egyes felekezetek hozzátettek olyan dolgokat, mint a keresztség, az egyházi/gyülekezeti tagság, a jó cselekedetek vagy a szentségek, azt állítva, hogy ezek is szükségesek az üdvösséghez. A baptisták viszont határozottan állítják, hogy az üdvösség kizárólag a Jézusba, Isten kegyelmének ajándékába vetett hit által kapható meg.
Az üdvösség egyszerre ingyenes és drága
A baptisták határozottan állítják, hogy az üdvösség Isten ingyen ajándéka, ugyanakkor hirdetik annak drága voltát is. Az üdvösség Istennek sokba került: egyszülött Fia halálába. Az üdvösség ára Jézus megalázó kereszthalála és az azzal járó kínok, melyet bűneinkért szenvedett el. Az üdvösség üzenetének hirdetése az évszázadok során sok hűséges tanúságtevőnek kínzások elszenvedésébe, bebörtönzésbe és halálába került. Az üdvösségnek ára van annak a számára is, aki hit által elfogadja Isten eme kegyelmi ajándékát: ez az ár régi életmódjának feláldozása, az önmegtagadás, az önmaga számára való meghalás (Máté 16:24–25).
Ezért az üdvösséget sohasem szabad félvállról venni. Komolytalanul beszélni az üdvösségről annyit jelent, mint tagadni annak végtelen fontosságát. A baptisták meggyőződése, hogy minden ember örökkévaló sorsa attól függ, elfogadja-e hittel Jézust, Isten kegyelmének ajándékát. Ezért jellemző a baptistákra a szenvedélyes evangelizálás és missziós aktivitás.
Az üdvösség folyamata kegyelemből, hit által
Gyakorlatilag valamennyi baptista hitelvi nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Biblia kinyilatkoztatása szerint az üdvösségbe beletartozik az „újjászületés” (egyes nyilatkozatok a „megigazulás” szót használják), a „megszentelődés” és a „megdicsőülés”. Egyes baptisták ezt a következőképpen fogalmazzák meg: megmenekültünk a bűnért járó büntetéstől (újjászületés), folyamatban van a bűn hatalma alól történő szabadulásunk (megszentelődés) és a jövőben meg fogunk menekülni a bűn jelenlététől (megdicsőülés). Mások így összegzik: elnyertük az üdvösséget, melynek megvalósulása jelenleg is folyik, és a jövőben teljesedik be.
Bárhogyan is öntjük szavakba ezt az igazságot, a hangsúly mindenképpen a kegyelmen és a hiten van. Isten kegyelme az, amely képessé teszi az ember arra, hogy a keresztyén úton ne csupán elinduljon, hanem végig is járja azt. Az üdvösség útján hittel kell járni (Galata 2:16–20).
Az üdvösség folyamata megváltozott életeket eredményez – nem csupán a túlvilágon, hanem a jelenvaló földi életünkben is. Az üdvösség nem a jó cselekedetek eredménye, hanem fordítva: az üdvösség eredményei a jó cselekedetek (Efezus 2:10).
Az igazi hitet nem lehet kierőszakolni
A baptisták határozott álláspontja az, hogy semmilyen körülmények között sem szabad megpróbálni erőszakkal rávenni valakit arra, hogy üdvössége érdekében higgyen Jézusban. Meg vagyunk ugyanis győződve arról, hogy az igazi hitet nem lehet senkire sem ráerőszakolni. A hit akkor igazi, ha önkéntes.
A baptisták rámutatnak arra, hogy Jézus soha senkit sem kényszerített arra, hogy kövesse őt. Jézus szolgálata arra mutat rá, hogy az egyes ember szabadon dönthet arról, hisz-e Jézusban, vagy elutasítja őt. Noha Jézus világosan rámutatott a hit, illetve a hitetlenség következményeire, sosem alkalmazott semmiféle kényszerítést akkor, amikor embereket arra hívott el, hogy kövessék őt. Jézus tanítványai is mindig azt tanították a hitről, hogy az az ember önkéntes válasza az evangéliumra.
Ezért a baptisták következetesen azt az álláspontot képviselik, hogy az embereket sohasem szabad kényszeríteni arra, hogy Jézusban hívőknek vallják magukat. Ahogy George W. Truett mondta: „Az üldöztetés képmutatókká teheti az embereket, de keresztyénekké nem.” A baptisták mindig is a szabad akarat és a lelkiismereti szabadság szószólói voltak a vallási kérdésekben is.
Kegyelem és hit – Isten szuverenitása és az ember szabad akarata
Noha valamennyi baptista egyetért abban, hogy a Biblia tanítása szerint az üdvösség minden esetben kizárólag kegyelemből van hit által, eltérő nézetet vallanak a tekintetben, hogy a kegyelem és a hit mi módon játszik szerepet az üdvösségben. Például nem minden baptista van azonos állásponton az Isten szuverenitása és az ember szabad akarata közötti viszony kérdésében.
Egyes baptisták Isten szuverenitására helyezik a hangsúlyt. Az ő nézetük szerint csak azok üdvözülnek, akiket Isten kegyelmében az üdvösségre eleve elrendelt, és ők ezt az üdvösséget nem is veszíthetik el. Más baptisták az ember szabad akaratát emelik ki, és általában úgy vélik, hogy bárki, aki hittel elfogadja az üdvösséget, mint Isten kegyelmi ajándékát, üdvözülhet. Ez utóbbi baptisták között vannak olyanok, akik azt is vallják, hogy ez az üdvösség elveszíthető.
A legtöbb baptista egyetért abban, hogy a Biblia egyaránt tanítja Isten szuverenitását és az ember döntési szabadságát. Noha ez a két igazság az emberi értelem szerint látszólag összeegyeztethetetlen, a baptisták általában elfogadják mindkettőt, és gyakran meg sem próbálják összeegyeztetni a kettőt. Azok a baptisták, akik 1840-ben megalkották a „Union Baptist Association” elnevezésű baptista szövetség hitvallásának a szövegét, a következőképpen fogalmaztak: „Hiszünk Isten szuverenitásában, valamint abban, hogy az ember szabadsággal rendelkező, elszámoltatható lény.” Továbbá azt is leszögezték: „Hisszük, hogy a szentek/hívők a kegyelem által mindvégig kitartanak/megőriztetnek a dicsőségig.”
A legtöbb baptista tehát azt vallja: az embernek szabadsága van arra, hogy eldöntse: hisz-e Krisztusban, mint Urában és Megváltójában, vagy elutasítja Krisztust. Szilárdan kitartanak amellett, hogy bárki üdvözülhet, aki megtér és bűnbánattal válaszol Jézus engesztelő életére, halálára és feltámadására (1Timóteus 2:3–4, 2Péter 3:9, 1János 2:2). Meggyőződéssel idézik Jézus szavait: „aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Arról is meg vannak győződve, hogy azt, aki valóban megkapta az üdvösséget, Isten hatalma őrzi – ezt a tényt gyakran a hívő üdvbiztonságának nevezik (János 10:27–30).
Összefoglalás
Noha nem minden baptista ért egyet a kegyelem és a hit pontos jelentését illetően, valamennyien egyetértenek abban, hogy az üdvösség kizárólag Isten kegyelméből és hit által nyerhető el. Az üdvösség sohasem tekinthető emberi teljesítmény eredményének, hanem csakis isteni ajándéknak. Minden baptista közös álláspontja, hogy az üdvösség nem cselekedetek, hanem hit által nyerhető el.
Következésképp a baptisták abban is egyetértenek, hogy a keresztség, a gyülekezeti tagság, az úrvacsora és a jó cselekedetek fontosak ugyan, de ezek egyike sem szükséges az üdvösséghez; ahhoz elégséges egyedül a kegyelem hit által.
Herbert H. Hobbs,
baptista lelkipásztor és teológus
Idézet a „The Baptist Faith and Message” hitvallás revideált kiadása 55. oldaláról.